Tudományos válasz született arra, hová kell állítani az irodai klímát nyáron. Az ideális a 27 fok és a tudomány szerint jobb, ha a nők kezelik a klíma távirányítóját. A szakértő elmagyarázza miért.
A legtöbb légkondicionált munkahelyen akkut probléma és nem ritkán éles konfliktusok forrása, hogy hány fokra legyen állítva a termosztát. Amit a férfiak komfortosnak éreznek, az a nők többségének jégverem. A belső konfliktusok mellett a klíma rossz beállítása egészségügyi problémákat, kieső munkaidőt is jelenthet.
“Az ideális hőfok kiválasztása nem csak a munkavállalók komfortját és egészségét érintő kérdés” – állítja Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője. “Egy nagy mintán elvégzett tudományos kísérlet szerint a nők által preferált magasabb hőmérsékleten jobban megy a munka, nő a vállalatok termelékenysége” – árulta el a szakember.
A tanulmány szerint egy foknyi hőmérsékletemelkedés hatására a nők közel két százalékkal jobban oldanak meg matematika feladatokat, míg a férfiaknál a teljesítmény csökkenése nem szignifikáns. “Hasonló trendek jellemzik a verbális feladatokat is, így akár a kreatív ügynökségeknél is érdemes lehet átállítani a termosztátot” – idézte a kutatás eredményét Medgyesi.
A Polar javaslata: 27 fok
Az ötszáz fős kutatást kiértékelve azt is meg lehet állapítani, hogy mi az a hőmérséklettartomány, amelyik ideális. A tesztet 16,2 Celsius és 32,5 fok közötti intervallumon végezték el. A termek átlaghőmérséklete pedig 18 és 31 fok között változott. A két végpontról bátran kijelenthető, hogy alkalmatlan az egészséges és értelmes munkavégzésre.
“A matematikai és a nyelvi teszt görbéje, illetve nemek szerinti megoszlása is eltér, így nincs egy tökéletes célhőmérséklet. Azt azonban kimondhatjuk, hogy 27 fokos irodában mindkét nem tagjai ideálisan teljesítenek” – tanácsolja Medgyesi Tamás komfortklimatizálási szakértő.
Mióta szokás a hideg az irodában?
A probléma gyökere csaknem száz évre nyúlik vissza. 1930-ban az Egyesült Államokban megszabtak több olyan normát, amelyet hosszútávon használtak. Ezek egyike arra vonatkozik, hogy az átlagos munkavállaló, akit a klímarendszernek ki kell szolgálnia, egy negyven éves, hetven kilós öltönyös férfi. Az irodák termosztátjai körüli konfliktusoknak az a forrása, hogy mára jócskán megváltozott a nemek aránya, az átlagos irodai dolgozó már nem férfi, nem hetven kilós és nem visel háromrészes öltönyt. A változás következménye, a nemek háborúja a termosztátnál: a lengébben öltöző és eltérő hőháztartású nők fáznak azon a hőmérsékleten, amit a férfiak már komfortosnak éreznek.
(Medgyesi Tamás)
A japán irodákban a 28 fok a „Cool”!
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy megtakarítást is el lehet érni azzal, ha a férfiak által megszokottnál melegebb beállításon üzemel a klíma. Erre Japánban 2005-ben egy hőhullám alatt még környezetvédelmi minisztériumi kampány is épült. Yuriko Koike miniszter maga hirdette meg a Cool Biz kampányt, ami a dresszkód lazítását és a termosztát 28 fokra állítását javasolta a cégeknek. Az időlegesnek szánt kampányt a 2011-es földrengés után visszahozták az elektromos rendszer sérülései miatt. Mára pedig egy májustól októberig tartó, az üzleti év részének számító gyakorlattá vált – mondta Medgyesi Tamás, a Polar szakértője.
A Cool Biz öltözködési része a légáteresztő, könnyebb anyagokból készült nadrágokat, a zakó elhagyását és a stylistok által hagyományosan nem létezőnek tekintett rövid ujjú ingeket hozta be a köztudatba. A miniszter odáig ment a „coolságban”, hogy gyakran adott interjút zakó és nyakkendő nélkül.
A Cool Biz nagy sikernek számított Japánban, a cégek harmada állította át a klímarendszerét melegebb hőmérsékletre. A minisztérium becslése szerint egymillió háztartás egyhónapos széndioxid kibocsátását spórolta meg ezzel az ország.
Több mint 2100-an töltötték ki egy budapesti marketingcég kvízét az elmúlt napokban, amelyben mesterséges intelligencia (AI) által készített képeket kellett kiszűrni. Az online teszten mindössze a kitöltők 3 százaléka teljesített hibátlanul.
A kvízt készítő Precess.hu egyik alapítója, Holics Szilvia elmondta: a játék célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen területeken jelentek meg az elmúlt hónapokban képgenerátorokkal gyártott tartalmak. A kísérletben többek között régi családi fotókról, egy tájképről, Elvis portréjáról, Botticelli és Picasso egy-egy klasszikus festményéről, illetve egy logóról kellett eldönteniük a játékosoknak, hogy gépi intelligencia által generált vagy ember készítette képet látnak-e.
– A kvízzel kapcsolatban hozzánk beérkező kommentek azt mutatják, hogy akik jól ismerik a képgeneráló AI-alkalmazásokat, rendre alábecsülték a várható eredményeket, és túlságosan könnyűnek találtak a feladatokat.
Először csak profi tartalomgyártók részvételével vizsgáltuk a kvíz működését, majd Facebook hirdetés segítségével kínáltuk meg a játékkal a magyar internetezőket.
A résztvevők mint 23 ezer alkalommal hoztak döntést tizenegy különböző képpárról: a helyes válaszok aránya 65 százalékos volt. Ez első pillantásra nem rossz eredmény, de ha figyelembe vesszük, hogy a kitöltők tudatban voltak annak, hogy mesterséges intelligenciát teszteltetünk velük, akkor aggasztóan magas a hibaarány.
„Ha nem tudtam volna, hogy a mesterséges intelligencia nyomait kell keresni, akkor fogalmam sem lett volna a legtöbb képnél, hogy mi az eltérés” – fogalmazta meg benyomásait az egyik kitöltő.
A vizuális műveltség segít tudatosnak maradni
Többen jelezték, hogy bár nem tudták pontosan megfogalmazni az okát, mégis furcsa érzésük támadt a generált képek láttán. Ennek egyik magyarázata a teszt készítői szerint a vizuális műveltségben rejlik. Ezt támasztja alá egy másik egy másik vizsgálatuk, ahol azt tapasztalták, hogy fotósok, grafikusok és vizuális művészeteket oktató tanárok lényegesen hamarabb gyanút fogtak, holott a kísérletben részvevők eredetileg nem tudták, hogy a véleményezésre kapott képek közül generáltak is vannak.
A mesterséges intelligencia használata új utakat nyit az embereket manipuláló technikáknak, a hír- és a történelemhamisításnak. Átalakítja az elképzeléseinket az eredetiség, a szellemi tulajdon és a szerzőség fogalmáról, ezért fontos társadalmi párbeszédeket kellene lefolytatnunk a következő hónapokban, mert miközben a AI-alkalmazások előretörése folyamatosan és látványosan gyorsul, a szabályozással (helyi és globális szinten) már most késésben vannak a törvényhozók – írta sajtóközleményében a Precess.
Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) az állami hírszolgálatot pénteken.
A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik.
(Fotó: ELTE TTK)
A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja; egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el. Figyelembe véve rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát.
Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általuk megtörnek az állat testének körvonalai.
Szabó Márton sokáig azt hitte a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és “furcsa” mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék a szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel, hogy inkább csótányról lehet szó.
Kóbor Péter társszerző, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis képviselőinek megismerése, mint a recenseké. Szerinte az ilyen kutatások révén könnyebben megérthetők olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep. A kutatások folytatódnak a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében még jóegynéhány ajkait zárvány vár vizsgálatra. MTI
Elon Musk amerikai üzletember rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat – közölte az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel. Mint írták, az NMHH feltett célja, hogy támogassa a “szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi kisműhold. A legújabb műegyetemi űreszköz 5x5x15 centiméter méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre – tudatták.
Az új űreszköz a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.
“Mivel a tömegkorlát 750 grammnál lett meghatározva, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére” – tette hozzá Gschwindt András.
A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.
Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa idézve a kisműholddal kapcsolatban azt írták, hogy szeretnék, ha a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá.
A kisműhold másik oldalán egy eléggé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. A MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az Egyesült Államokból – ismertette Dudás Levente.
A pályára állítás költségeit az amerikai ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította. Az alapítvány céljaival összhangban, a támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak. A pályára állítás várható időpontja 2023 májusa lesz – áll a közleményben.
